Hogyan készült?

A foltvarrás története dióhéjban

Mi is foltvarrás (quilt)? Eredetileg ágytakarókat késztettek ezzel a technikával oly módon, hogy két lapnyi textil közé (melyből a felső réteg általában díszített,) egy puha réteget tettek, majd a három lapot összevarrták több helyen, hogy azok ne csússzanak el egymástól.   A QUILT szó a kitömött zsák eredeti elnevezéséből származik.  Általánosságban a foltvarrás három típusát különböztetjük meg: a teljes - sima quiltet, az applikációs technikával készült foltvarrást és a patchwork típusú, több textilből összevarrott darabokat.

A foltvarrás eredetét sűrű homály fedi, bár a történészek megállapították hogy a textilek applikációján és összevarrásán alapuló ruha és lakás-dekoráció már a korai időkben megjelent a világ minden részén.   A legkorábbi quilt ruhákat i.e. 3400 körüli időből valók, és az egyiptomi fáraók első dinasztiájának idejéből fedezték fel, de igazán a középkorban váltak népszerűvé a quilt ruhák Európa-szerte.  Szintén foltvarrott textileket használtak a lovagok a fém kiegészítőik megóvására.

A legkorábbi, mai napig megmaradt foltvarrott ágytakaró a 14. században készült Szicíliában vászonból, gyapjúval bélelve. Ezt a mai napig a londoni Viktória és Albert Múzeum őrzi Londonban.

Amikor az amerikai telepesek megérkeztek az Újvilágba, valószínűleg hozták magukkal a foltvarrás tudományát.  Az első időkből nem találtak fennmaradó darabokat, egészen a 17. századig.  Az első fennmaradt amerikai quilt a Saltonstall quilt 1704-ből.  Annak idején a darabokat újságpapírból kivágott részek segítségével varrták össze.  Ahogy a takaró felső része elkopott, olvashatóvá vált az eredeti újságpapír szövege, segítséget nyújtva a kutatóknak a készítés idejének meghatározásához.



A XIX. században aztán a foltvarrás virágozni kezdett és az egész amerikai kontinensen elterjedt. Az így készült paplanok, függönyök, szőnyegek hasznos kiegészítői lettek a háztartásoknak. Sok esetben fizetőeszközként is használták az így elkészített foltmunkákat. S míg sokan még ezidőtájt is a használt ruhákból varrták össze a darabokat, sokan kihasználták az új színes anyagokba rejlő lehetőségeket teret engedve a művészi alkotásoknak.  Ráadásul a foltvarrás lehetőséget adott a korabeli asszonyok szocializálódására.

Mivel az elkészült alkotások funkciója is hasznos volt, így a foltvarrás megmaradt a történelem során s végül egy mai napig gyakorolt művészetté fejlődött ki.  Természetesen az idők során átalakult kicsit, hatékonyabbá sikerült tenni a hőtartását is a bélések változtatásával, valamint sokszor használták ki a már meglévő textilek újrahasznosításában rejlő lehetőségeket.

Az 1800-as években az ország számos részén szokás volt, hogy lányok eljegyzése előtt egy 12 blokkból álló takarót késztettek, melyet később a saját nászágyuk dekorációjára használtak.  Azonban a takaró befejezésére az eljegyzés és az esküvő között került sor.  Másik szokásként tartják számon, hogy az édesanyák a gyermekeiknek több garnitúra ágyneműt készítettek el, mire azok elhagyták a szülői házat.   Ez a szokás a mai napig nem szűnt meg, hiszen ma id leginkább gyermekeinknek, unokáinknak készítjük a patchwork darabokat.



A varrógép megjelenése némiképp megváltoztatta az addig hagyományosnak számító foltvarrás technikáját. Bár az elektromosság elterjedésére még várni kellett, a lábhajtásos varrógépek forradalmasították a foltvarrást is.  Bár a kézi tűzés továbbra is közkedvelt maradt.  A steppelés valószínűleg egyike lehetett az akkori kikapcsolódási formáknak, s elkészült művek hírnevet és megbecsülést adhattak az akkori asszonyoknak.



Az 1900-as évek elejére a quilt paplanok kezdtél elveszíteni hagyományos funkciójukat, és köszönhetően a mind több rendelkezésre álló anyagnak kezdtek kialakulni az eltérő mintázatok, az applikációs technika és a minél inkább finomabb megoldások is elterjedtek. Főként a felsőbb osztályokba tartozó hölgyek számára egyfajta művészetként jelent meg a foltvarrás művelése.  A foltvarrás szépen lassan művészetté alakult át az addigi szükséges feladatból.

Mindkét világháború alatt a foltvarrás a háborúba küldött katonák megsegítésére is alkalmasnak bizonyult. A varrók összefogásából sok takaró készült el, megóvva ezzel a katonákat az időjárás viszontagságaitól. A nagy világválság idején pedig ismételten a szükség vitte rá a varró asszonyokat a meglévő textilek újrahasznosítására.

A második világháború idején az aláírt  foltok voltak nagyon népszerűek.  Egy-egy nagyobb üzlettulajdonos, vagy akár közéleti személyiség adta a nevét egy-egy folthoz, melyet aztán közösségek varrtak takaróvá, majd azokat a vöröskeresztnek adományozták. Ezeket a quilteket a mai napig a közösségi összefogás  bizonyítékaként tartják számon.

A háborúkat követően az 1950-es és 60-as években a foltvarrás nem igazán volt népszerű időtöltés. Sokak számára ódivatúnak, régimódinak tűnt ebben az időben. Ebben a két évtizedben azonban az idősebb generáció tartotta életben a patchwork hagyományait.  Mígnem a '70-es és a '80-as években a felnövekvő unokák vették át a stafétabotot a foltvarrás területén a nagyszülőktől. A foltvarrás a természet-, és hagyomány-közeli élet egyik szimbólumává is vált ennek a generációnak a szemében.



Napjainkra sem veszített a foltvarrás a népszerűségéből. Igaz, mára nem a funkciója adja az értékét, inkább remek kikapcsolódás, és újra közösségépítő funkciója lett ennek a népszerű időtöltésnek.   A foltvarrók egy része a hagyományos mintákat követve készíti a textil-munkáit, míg másik a modern, művészi megoldások felé hajlanak inkább. Véleményem szerint nincs jó megoldás, mindkét technika képviselői élvezettel készítik az alkotásaikat, és ez a lényeg.



A foltvarrásban megtestesül azon hölgyek találékonysága, akik a történelem során a rendelkezésükre álló anyagokból alkottak hasznos és egyben szép műveket családjuk és a közösség számára.  S bár a világ körülöttünk folyamatosan változik, én hiszek abban, hogy az egyedileg kézimunkával készülő alkotások napjainkban is értékesek és várhatóan a használóik számára és örök értéket képviselnek.

Kis hazánkban napjainkban szinte minden nagyobb településen alakultak foltvarró-körök, ahol Te is részese lehetsz egy alkotó-közösségnek, ahol megtanulhatod a foltoskodás csínját-bínját és eközben egy közösség tagjaként érdekes emberekkel ismerkedhetsz meg. Az Internet megjelenésével a virtuális térben is sok közösség alakult és és szinte minden technikára vonatkozóan kaphatsz útmutatást.

A foltvarrás történelmének sok évtizede alatt óriási változások történtek az anyagokban, az elkészítési technikákban és a foltvarráshoz használatos eszközökben is. Míg egy évszázaddal ezelőttig csupán szájról-szájra terjedtek az információk, addig mára akár egy kattintással kerülhetnek ezrek szeme elé az újabb technikák és ötletek.  Ráadásul ma már nem csak a "szomszédasszony" mintáit csodálhatjuk meg a világhálón, hanem betekintést nyerhetünk a világ másik végén élő hölgyek quiltjeibe is.

Ezeket a sorokat írva elgondolkoztam azon, vajon mit fog majd az én unokám írni a foltvarrás utolsó évtizedeiről - úgy ötven év múlva….. Ez egyenlőre a jövő.  Azonban az unokáink történelmét mi (is) alakítjuk. S csak remélni tudom, hogy lesz bőven fejlődésről írnia néhány évtized múlva.

A foltvarrás történelme után a következő cikkben megismerkedhetsz a foltvarráshoz elengedhetetlen alapanyagokkal.



A foltvarrás alapok további cikkei:

- A foltvarrás története dióhéjban
- A foltvarráshoz szükséges alapanyagok
- A foltvarrásnál használható kiegészítő alapanyagok
- Elengedhetetlen foltvarró eszközök
- Kiegészítő (extra) foltvarró eszközök
- A foltvarrás előkészületei
- Foltvarrás kézzel, vagy géppel
- Az elkerülhetetlen vasalás
- Foltvarrás blokkok
- A blokkok összeillesztése
- A foltmunka keretezése
- Hátlap, bélés, tűzés
- Mire figyelj a tárolásnál, szállításnál
- A foltvarrás kombinálása hímzéssel

Szólj hozzá

E-mail cím nem jelenik meg. A kötelező mezőket *-ggal jelöltük

Üzenete moderátori jóváhagyás után jelenik meg az üzenőfalon. Köszönjük türelmét!

Kézimunka hírlevél

Értesülj a legfrisebb tartalmakról első kézből