A Kőszegi táborba ketten mentünk Pannával. Nagyon készült rá, hogy megismerkedik más gyerekekkel, és arra is, hogy ő majd önállóan alkot valamit. Persze az is ritkán fordul elő velünk, hogy viszonylag messzire utazunk, és csak ketten. Kíváncsi volt arra milyen egy "tábor". Ő is megy majd augusztusban a Balaton partjára, és szerintem jó volt feltérképezni a terepet, milyen is, amikor valaki táborozik valahol.Mivel a szervezővel abban egyeztünk meg, hogy szombatra és vasárnapra megyünk, így pénteken délután indultunk és szépen elgurultunk Kőszegig. (Én még délelőtt programozni tanultam a belvárosban, Panna pedig oviban volt.) Nem mondom, hogy rövid volt az út, de mikor már untuk az autót jöttek az út ment látványosságok. Láttunk gólyákat, egyedül ücsörögni a fészkükben, vagy épp egy gólyacsaládi-csetepaté közepét, de olyan is volt, hogy a fészek melletti lámpaoszlopon volt a fészek lakója. Nem tudom, hogy csak kirándulni ment a szomszédos oszlop tetejére, vagy esetleg némi családi összetűzés eredményeképpen került száműzetésbe a madár. Mindenesetre biztosan nem a cigi-szünetét tartotta.
Az utolsó néhány kilométeren pedig még egy őzcsaláddal is találkoztunk, akik meglepődve néztek ránk. Én kicsit lassítottam, aztán, amikor rájöttek, hogy azért mi akár veszélyesek is lehetünk, beugrottak a mező rejtekébe.
Megérkezésünk után tettünk egy hosszú sétát a táborlakók felkutatására Kőszegen, majd a “nagyokkal” belevettük magunkat az éjszakai túrába is. Panna roppantul élvezte, hogy rögtön barátokra talált. Én pedig reménykedtem abban, hogy egy ilyen hosszú nap után nem kell soká altatnom, és magától megy ágyba. Így is lett.
Eredetileg úgy készültünk Pannával, hogy ő majd a “kicsikkel” alkot a szombati nap folyamán, de sajnos valami vírus megtámadta, így a napot az ágyban töltötte. Szerencsére a C-vitamin segített, és vasárnap estére már nem volt semmi baja.Szombaton dél körül tettünk egy sétát a városban, de ez nem volt hosszú. Az az igazság, hogy jégkrémet szerettünk volna venni. (de csak fagyi volt. :( ) Mentünk egy kört a kisvasúttal, aztán lassan visszasétáltunk a táborhelyre.
Szerencsére Panna vasárnapra kicsit jobban lett így délelőtt körbejártuk a főteret még egyszer - de most már ő is élvezte.
Még az odaúton megbeszéltük, hogy visszafelé megállunk egy szép kastélynál. Fertdőd pont útba esett, így megnéztük kívülről, belülről. Panna nagyon élvezte még a körbevezetést is, folyamatosan az idegenvezető sarkában ment és hallgatta a mit mondott.
A kastélykertben is sétáltunk egy nagyot, még pillangót is próbáltunk fogni. Íme néhány kép:
Ebéd után hazaindultunk, és este mindenről beszámoltunk Apának. :) Panna hétfőre teljesen meggyógyult, valószínű tényleg csak egy vírus költözött belé néhány napra.
M.I.Eszter
