
Februárban, miután megműtötték a szemem, sok mindenre számítottunk, de a gólya kopogtatására igazán nem is gondoltunk. Meglepetés volt, amikor kiderült, hogy mégsem minden ok nélkül érzem magam "furcsán".
Március vége felé mindannyian elmentünk a doktorbácsihoz, aki már az ultrahangon is meg tudta nekünk mutatni, hogy íme a családunk legkisebb tagja. Mivel akkor körülbelül szilva nagyságú volt, ezt mondtuk Pannának. Azóta a pocakomban növekvő emberkét "Szilvababy"-nek hívjuk.
Szerencsére eddig minden rendben van velünk, az első hónapokat sikeresen átvészeltem, s csakúgy, mint Pannával, most is bejött a párom második reakciója "Legalább lefogysz... :)" Most a hetedik hónap elején még mindig negatív súlygyarapodást mutat a mérleg.
Az ultrahangon néhány héttel ezelőtt a doktorbácsi nagyon határozottan lánynak gondolta Szilvababyt, így a lánynevek között keresgélünk, de végleges választás még nincs.
Természetesen a helyzetnek megfelelően bele is fogtam egy babás kép készítésébe, ami hamarosan elkészül, és meg is mutatom.
.
M.I.Eszter

Szívből gratulálok Nektek! Szorítok, hogy minden a legnagyobb rendben menjen 🙂
Itt is csak gratulálni tudok! Jó egészséget mindkettőtöknek! Panna biztosan nagyon várja a kistestvér érkezését!! :O)))
Köszönjük szépen.
Szeretettel gratulálok, sok boldogságot szerezzen mindannyiotoknak!
Csatlakozom az előttem szólókhoz,szívből örülök a híreknek amiket megosztottál velünk. Jó újra “hallani”, már nagyon hiányoztál,. Minden jót Nektek és a kis pocaklakó Szilvababynek is.
Szeretettel: Magdi
Köszönjük