Nálunk a családban kialakult egy fogalom, amit "nagy segítség"-nek hívunk. A történek még Panna kisebb korára vezet issza, mikor is nagyon akart mindenben segíteni. Persze volt amiben tudott, de azért két-három évesen még inkább hátrafelé mozdította az elvégzendő feladatokat, mint előre. Persze este örömmel újságolta apukájának, hogy ő volt a "nagy segítség".Mára ez a helyzet megváltozott, hiszen lassan öt éves és nagyon sok mindent rá lehet már bízni, s ezekben tényleg nagy segítség.
Sokszor, amikor egy-egy foltos munka készül, odajön, és nézegeti az anyagokat, mi lesz belőle, hogyan fog kinézni és persze olyan is van, hogy míg én próbálom kitalálni hogyan is kövesség egymást a színek, ő szépen "áttervezi" a már kirakott részt. De sebaj. Látszik, hogy kreatív lesz ő is. Az oviban is meglepődtek, hogy milyen szépen vág ollóval. Hát persze, hisz a szabó-olló nagyon éles, s azzal remekül lehet vágni... A tiltott gyümölcs mindíg édesebb. :)
Az előző bejegyzés is úgy született, hogy rendezgettem a képeimet a gépen. S hát Panna a foltvarrásban segítő csibegyáros képei mellett nem mehettem el anélkül, hogy meg ne mutatnám, hogy egy négy éves kisember is mennyire élvezi, hogy készít, alkot valamit, amit azután büszkén mutogathat. Ezeket a csibéket végül bevittük az oviba, s minden gyerek kapott egyet-egyet. Panna pedig újságolta, hogy ő bizony segített a kivitelezésben.
Persze nem csupán a csibék készítésekor segít, hanem akár a nagyobb dolgok elkészítésekor is aktívan közreműködik. A flanel takaró készítésekor például adogatta a négyzeteket, de együtt csináltuk a saját takaróját, párnáit - amire ő rajzolta a mintát -, és ágyneműjét is.
Közben még találtam képeket, itt épp szívecskék rajzolása és összetűzése folyik:
Itt pedig a flíz szabása folyik éppen:
Te hogy állsz az ilyen segítséggel? Neked is van valaki, aki nagy lelkesedéssel segít a munkádban? Engeded, hogy a foltos dolgaiddal "játszon" a gyermeked, vagy a kincseid, csak a tiédek? Kíváncsi vagyok, Te hogy látod ezt, mi a véleményed a gyerekek foltoskodásba bevonásáról.
M.I.Eszter
