Ki is Panna? Nem tudom, hogyan mondjam. Egy tündéri cserfes kiscsaj, aki immár több, mint öt éve érkezett a családunkba. Megismerhetted már őt itt, mit a legfőbb kézimunkás segítőmet, és ha körülnézel, nagyon sok foltos és keresztszemes munkám is Neki készült.
Ez a kép is úgy készült, hogy segített a fotózásban. Ez többnyire azt jelenti, hogy "Anya, engem is fotózz le vele, így, meg így és így is...." Hát lefotóztam. Ez lett belőle. S ha már ezt a képet kihalásztam a kupacból, gondoltam, mutatok még párat Róla.
Ő egy decemberi lány, szó szerint aláraktuk a fenyőfa alá 2003 Karácsonyán. Ez a kép akkor készült, amikor már közel egy hónapos volt és mai napig az egyik kedvencem maradt. Olyan kis "bújós".
Hihetetlen, hogy ez a kép már öt éve készült. Épp ma írtam egy levelet egyik kedves ismerősömnek arról hogy gyerekkoromban mennyire nem szerettem, hogy mindenki azt mondogatja, "Ez a gyerek hogy megnőtt!" Most kezdem csak érteni.
Panna is nő, mint a gomba, persze közben okosodik, fejlődik, rettentően ügyes, és persze én sem vagyok elfogult (nagyon). :) Rettentően jó szövege van, fogalmam sincs honnan veszi a választékos beszédét, de ügyesen megtalálja a jelentését a szavaknak.
A következő kép már mostanában készült, egészen pontosan december 18-án, Panna ötödik születésnapján. Azt hiszem már harmadik éve tartjuk úgy ezt az ünnepet, ő választhatja ki a saját tortáját. Idén sem volt ez másként. Egy szép túrótortát választott, és virágos marcipánt a tetejére.
Sajnos kis barátja és apukája is lemaradt a tortagyertya elfújásáról, mert valami fránya vírus és egy vidéki út. Így ketten ünnepeltünk s persze hagytunk a fontos emberek számára is kóstolót az édességből.
Persze nálunk sincs december Mikulás nélkül, így a már többszörösen bejáratott Télapónk idén sem hagyott cserben minket.
A kilétét sajnos nem fedhetem fel, azonban annyit elárulhatok, hogy Pannát is megpróbálta rávenni a horgászatra. Ajánlgatta neki a botokat, a csalikat, aztán mégis a kifestőkönyveknél kötöttek ki.
A szerepét nagyon jól játszotta, és jókat mosolyogtunk pár nap múlva, mikor Panna a jelmez nélküli Télapónak ecsetelte részletesen, miket is kapott az igazi Mikulástól, és miket is mondott Neki..
A december, amint láthatod, igazi Kánaán Pannának, hisz a hónap elején érkezik a Mikulás minden jóval és finomsággal, majd jön nem sokkal később a születésnapja sok sok ajándékkal és végül a Karácsonyi meglepetések sem maradhatnak el. Ezen a képen épp az egyik csomagot bontogatja.
Aztán jön a Szilveszter, amikor lehet "bulizni", sokáig fennmaradni és éjfélkor sok-sok tűzijátékot nézni. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a város utolsó utcájában lakunk, és az emeleti ablakból a környező utcák szinte összes fényjátékát lehet látni (és hallani). Idén az év első fél, háromnegyed órájában rengeteg tűzijátékot lőttek fel, azt kell, hogy mondjam, gyönyörűeket. Panna csak ült az ablakban, és nézte. Jobban bírta, mint mi.
Nos, ő Panna. Igazi jó kislány. Tényleg. Néha ugyan keresem rajta a kikapcsoló gombot, de előbb utóbb magától is "kikapcsol", ha máskor nem, hát este. :)
Neked hogyan teltek az Ünnepek?
Te mind csodálkoztál el utoljára a gyermeked kapcsán? Mondd el itt másoknak is!
M.I.Eszter
.
-
Kategóriák
-
Legfrisebb blogbejegyzések
-
Archívum
- 2011 december
- 2011 október
- 2011 augusztus
- 2011 július
- 2011 június
- 2011 március
- 2010 november
- 2010 október
- 2010 szeptember
- 2010 augusztus
- 2010 június
- 2010 május
- 2010 április
- 2010 március
- 2010 február
- 2010 január
- 2009 november
- 2009 október
- 2009 szeptember
- 2009 augusztus
- 2009 július
- 2009 június
- 2009 május
- 2009 április
- 2009 március
- 2009 február
- 2009 január
- 2008 december
- 2008 november
- 2008 október
- 2008 szeptember
- 2008 augusztus
- 2008 július
- 2008 június
- 2008 május
- 2008 április
- 2008 március
- 2008 február
Érdekes látni az egykorúinkat! .-))
Enyém Vera pont egy héttel fiatalabb.Mivel ő maradt a legkisebb, mindig kicsinek látjuk, hiába tudjuk ésszel, hogy az öt éves kor már milyen sok! Főleg, ha visszaemlékszünk a legnagyobb ilyen korára, neki már két kistestvére volt öt évesen….
Nagyon édes a kis Pannád!
Évről évre beszélgetek Pannával Télapóként, és nekem, nyilván a magasságbeli változásokon túl, a legszembetűnőbb, hogy az értelme hogyan fejlődik, hogyan nyilik ki a világra! Azt hiszem azzal mindent elárulok, ha azt mondom, hogy felnőtteket megszégyenitő határozottsággal és logikával mesél dolgokról. Ha az én lányomomnak 5 év múlva, azaz amikor 5éves és 4 hónapos lesz, igy fog vágni az esze, nagyon büszke leszek rá. (Ha lehet ezt egyáltalán tovább fokozni! 🙂 )
Ildikó,
Nálunk Panna a legkisebb és a legnagyobb egyben, de igyekszünk önállóságra tanítani. Biztosan más a helyzet a családba már harmadikként érkezett hasonló korú esetében. Ebben még nincs tapasztalatom. 🙂
Abile, Köszi. 🙂
Kedves Mikulás,
A büszkeséget lehet fokozni. 🙂
De most mennem kell megnézni a legújabb alkotását.
M.I.Eszter
Tündér ez a lányka. Én nem régóta ismerem, de már egész kis hölgy. Na és persze azt is tudom Róla, milyen sokat segít. Nem esett messze az Anyukájától(akarom mondani az alma a fájától). Legyen sok örömötök benne!
Aranyos kislány. Az én legkisebbik fiam is ilyen korú. Az András 10évire született az öregebbek után. Nagyon érdekes megélni a nagyobbak reakcióját a kicsire. Márcsak ezért is megérte, hogy megszületett. És persze egészen más “ésszel” éltem meg a legkisebbik nevelését.
Legyen örömötök a kislányban.