Amióta a kézimunkáim bemutatásával is foglalkozom, mindig gondot okozott a képek, takarók igényes bemutatása. Az itthon készített képek is elég jól mutatnak, de régóta keresek már olyan helyszínt, ahol megfelelő környezetben mutathatom be a keresztszemeseket és a foltos dolgaimat.
Emellett kíváncsi voltam arra is, hogy nem az én (és a párom) szememmel nézve vajon milyenek is a kézimunkáim. Így kapva kaptam a lehetőségen, amikor egy fotós ismerősünk felajánlotta, hogy mind rólam, mind pedig a kézimunkáimról készít fotókat. Már csak a helyszín hiányzott.
A rólam készült portré-fotókhoz nem kellett messzire mennünk, hiszen ott csak a fények és némi falfelület, kellék a lényeg. Ezért először ezt a fényképezést vettük tervbe.
Ez a nap egy majd egy órán keresztül tartó sminkeléssel kezdődött. Mivel a hétköznapokon nem igazán sminkelem magam, érdekes volt látni a változást, amit két ügyes kozmetikusi kéz okozott az arcomon. Első pillantásra nagyon erősnek tűnt a smink, de mind a kozmetikus, mind pedig később a fotós is megerősítette, hogy jó képekhez ennyi smink igazán nem sok… (Kicsit azért úgy éreztem, mint akit bevakoltak.) Szerencsére ezt az érzést hamarosan elfelejtettem, mert egymás után jöttek a kérések, hogyan álljak, hogyan tartsam a fejem, hová nézzek, mosolyogjak, … stb.
A tényleges fotózás majdnem egy fél napig tartott és nagyon jó hangulatban telt, bár kicsit el is fáradtunk mindketten. Kelkó Niki – a fotós – aztán még jó néhány órát azzal töltött, hogy a nyers képeket késszé varázsolja, majd cd-re írja.
A Párom pedig amikor hazaértem készített még pár képet rólam a kertünkben. Szerintem ezek is jól sikerültek.
A foltvarrás és keresztszemes kézimunkák fotózásához szerencsére sikerült remek helyszínt találni. Az egyik délután felkerekedtünk és meg sem álltunk Székesfehérvárig. Egy nagyon igényesen kialakított Demko ágybetéteket és matracokat forgalmazó üzletben kaptunk lehetőséget arra, hogy felforgassuk a készséges eladók mindennapjait. No és egy kicsit az üzletet is.
Egy egész csomagtartónyi foltvarrással és keresztszemesekkel érkeztünk. Az első órában szinte csak a helyszínek, beállítások próbálgatása történt és szerintem a második órában készült a képek legjobban sikerült része. Álltunk létrán, feküdtünk a padlón, fel és le kapcsolgattuk a lámpákat a megfelelő fény eléréséhez, és bár sokat dolgoztunk a beállításokon, én itt is remekül éreztem magam. Itt nem csak Niki fotózott, hanem a Párom és én is. Utólag érdekes látni azokat a különbségeket, amelyek ugyanazon beállítás fotózásakor a két látásmód eltéréséből adódnak. Mindkét kupac kép között találtam sok-sok kedvemre valót. Néhányat a bejegyzés végére fel is teszek ízelítőül.
A fotózás közben mi is kipróbáltuk a kényelmes ágyakat, matracokat, és megcsodáltuk a különböző kiegészítőket is. Az üveg dolgoktól a textileken át a képekig minden megtalálható itt, amivel egy hálószobát hangulatossá és kényelmessé lehet tenni. A helyszínről ITT találhatsz több információt. (http://www.bioalvas.hu/naturhome.html)
Természetesen nem mindig van ilyen kivételes lehetőségem a keresztszemesek és a foltvarrás fotóinak elkészítéséhez, így a képek többsége továbbra is a „hagyományos” otthon készült fotókon kerül bemutatásra.
Kíváncsi vagyok, Te hogyan fotózod az elkészült műveidet, hogy azok a weben, a honlapodon vagy a papírképeken is olyan jól mutassanak, mint élőben.
" order_by="sortorder" order_direction="ASC" returns="included" maximum_entity_count="500"]
Még több képet találsz ITT.
M.I.Eszter
.
A fotókat készítette :
Kelkó Niki
http://werkfoto.hu/
.
.
Nem vagyok már kezdő a fotózásban, a saját gépem képességeit és határait ismerem – elég régi gép, keveset tud -, a beállításokban azonban teljesen amatőr vagyok. A legfontosabbnak azt tartom a műveim fotózásánál, hogy minél több látsszon belőlük, és minél kevesebb háttér legyen. Örök gondom a tükröződés a keretezett képeken, pedig mindig nonreflexiós üveggel kérem, és mégis… Néhány képet feltettem a netre: http://picasaweb.google.com/oiduft/SajTKZimunkIm
Egyszer talán lesz rá elég időm, hogy normális, jó minőségű képeken örökítsem meg a munkáimat, mostanában azonban főleg csak futtában készített fotókra futja az időmből. 🙁
Szia Eszti!
Ügyesek voltatok! Jók a képek, várjuk a többit!
Kati
Kedves Eszter!Gyönyörűek a képek, megérte a fáradságot.Bár én eddig is nagyon élveztem a látványt.Tiszteletre méltó ez az elán,ez az önzetlenség.Mégegyszer gratulálok és sok erőt a továbbiakhoz. Üdvözlettel:Zibi
Kedves Eszter,
Nagyon jó képek születtek, ügyesek vagytok. Sajnos az én kedvencemről – hintalovas babás – pont nincs fent nagy totál. Talán majd legközelebb?
Igen, igen, ránk számíthattok legközelebb is, a kolléganők szerint öröm volt veletek dolgozni!
Üdv – ngy
Oiduft,
A cicás-egeres párna nagyon tetszik.
Kati,
Előbb utóbb lesz több is… Nem lehet mindent egyszerre. 🙂
Gyöngyi,
Egy “féltotál” van fenn, itt.
Majd egy totált is teszünk fel, a Te kedvedért.
M.I.Eszter
Nem tudom jól láttam-e, de portré nincs a képek között.
Hol találom?
Mariann
Mariann,
Még nincs fenn portré.
De hamarosan teszek fel azt is, jó?
M.I.Eszter
Szia Eszter!Nekem nemtul régen van internetes lehetőséem,éshonlapom nincs.Magmról annyit Dunaújvárosban élek ,szeretek varrni a foltvarrás kikapcsol,a helyi foltos csoportban is tag vagyok.Sok munkám készült már különösen a maci,baba az aplikállás amit szeretek csinálni de persze foltvarrás sok tecnikáját ki próbáltam már.Tetszenek a munkáid a xszemes képek mindig tetszettek de nekem sajnos már nincs türelmem ehhez a műfajhoz.A fotókhoz a helyszint tök jól kitaláltad szépek lettek.Én is lefotozom a munkáimat mindig ha lesz blogom majd meg lehet nézni.A csillag mintát köszi megfogom varrni,de mostanában kevés az időm,ugyanis van egy tűndéri fiu unokám akire sokat mi vigyázzunk a papájával mert a lányom tanul.Hát azért megjegyzem ez a helyzet még csak fokozodik mert a másik unokám a nyáron érkezik akit nagyon várunk.Szeretném megkérdezni hogy azt az anyagot amiböl egy baba takarot varrtál és állatok vannak rajta hol vetted?Na most már befejezem hiszen ez már nem csak a véleményemröl szólt.Remélem azért nem neheztelsz rám. Üdvözöllek és várom a következö jelentkezésedet Marcsi
Szia Eszter!
Nagyon jók a képek, igazi felüdülés nézegetni őket….
E.
Oiduft,
Egy jó fotó nem mindig a gépen múlik, sokkal inkább azon, aki megnyomja a gombot. A gép vagy segít vagy nehezíti csak a munkát. A honlapon lévő legrégebbi képek még egy olyan 1.3Mp-es géppel készültek, aminek még kijelzője se volt. Mondjuk az egyszerűsége látszik a képeken is.
A következő gép az már a Nikon akkori csúcs kompaktja volt. Még mindig jó gép, csak nagyon lassú. Nemrég vettük meg a Nikon D40-et és első időben nem bírtuk letenni és még most is nagyon élvezzük vele a fotózást. Ez már jó a gyerekhez, a tárgyfotózáshoz…
De ahogy Eszter írta, kapva kaptunk az alkalmon, mikor felvetődött a lehetőség, hogy egy profi csinálja meg a képeket. Niki komoly felszereléssel, meg tudással látott munkához és mindig mentünk a környékére, hogy mit miért csinál. Azért arra is büszkék vagyunk, hogy nekünk is sikerül nagyon sok jó képet összehoznunk.
Ami még kellett a képekhez a helyszín is volt. Hiába próbálgattunk itthon, sehogy se lehetett jó beállítást, perspektívát találni pl. az ágytakaróhoz (tudjátok, a hálószobát alvásra használjuk, így mérete ezt a célt szolgálja teljesen kényelmesen).
Gyöngyi felajánlása egy kiváló lehetőséget biztosított. Egy gyönyörű bolt, ahol van hely a fotózásra is (persze vásárlásra is, de mi most nem azért mentünk). Az nagyon érdekes volt, hogy a kinti fény hogyan változtatta a benti hangulatot. Mikor mentünk esett a hó, de fotózás közben párszor meg kisütött a nap. Teljesen más világ!
Amit nem igazán sikerült teljesen jól lefotózni az a Gyöngyi által “reklamált” gyerektakaró. Az a kiságy a bejárati fal mellett volt kicsit rossz fényviszonyokal. Ha arrébb vittük, akkor a falvédővel ne tudtuk összehangolni, ha meg a helyén volt, akkor a világítás nem volt tökéletes. Ezért készült főleg részletkép belőle (persze lehetett volna még jobban felforgatni a boltot, de már addigra is adtunk elég feladatot az eredeti állapot visszaállítására :-))
Bali Jánosné:
“Gyönyörűek a képek, megérte a fáradságot.Bár én eddig is nagyon élveztem a látványt.Tiszteletre méltó ez az elán,ez az önzetlenség.”
Egy mű elkészítése többszörös élvezetet nyújt:
– már a kiválasztásnál
– Eszternek kikapcsolódás a készítése is
– mikor elkészül
– mikor végre be van keretezve
– amikor elbüszkélgethet vele ismerősöknek vagy kiállításon
– ha a fotózás során sikerül megvalósítani a mit szeretnénk
– mikor kikerül a honlapra, blogra
– és akkor is mikor személyre és konkrét műre vonatkozó dicséret érkezik
(talán azt nem tudjátok, de a gyakorlat az, hogy nagyon sokszor emailben kapunk válaszokat, véleményeket … és már ajándékot is ( http://eszterkezimunka.hu/blog/?p=22 ). Ekkora válik egy kellemes hobby már felelőséggé is. Itt már ígértünk és teljesítünk is. Tudjuk, hogy sokan várják az újdonságokat, képeket, leírásokat…
Van nagyon sok ötletünk még a honlap, bloggal, emailekkel kapcsolatban és van nagyon sok lehetőségünk már amit majd veletek is szeretnénk megosztani.
De van egy fontos elv még mindig, hogy ez Eszter hobbyja, ami már egyre komolyabb (művek elkészítése, honlap, blog, emailek szerkesztése, kiállítások…)
Mivel most majdnem egy egész új bejegyzést írtam, így fejezem is.
Végezetül, örülünk, hogy folyamatosan és stabilan nagy érdeklődésre tart számot az oldal és. hogy aktívan is részesei vagytok. Ez nagy erőt és lelkesedést ad, hogy van értelme ennek a “munkának” is. Ezért egy nagy köszönet jár mindenkinek.
Gyertek legyetek aktívak! A szerényebbek akár emailen, a rutinosabbak pedig akár itt a blogban.
Imi (a segítő férj)
Szia Eszter !
Nagyon szépek a képek, de ha ezek a gyönyörű munkák nem lennének nem lennének a képek sem.
Ez így egy szuper páros!
Remélem akad némi időt, hogy további csodás dolgot alkoss.
Továbbra is lenyűgöz lelkesedésed, s a megállapított maximalista hozzá állásod a dolgokhoz.
Üdvözlöm segítődet, s lányodat.
Éva
Kedves Eszter!
Nagyon szépek a munkáid, csak ámulok azon a gyönyörű ágytakarón amit Székesfehérváron fotóztatok. A többi kép is gyönyörű. Én is Székesfehérváron lakom.
Mostanában nagyon kevés időm van varrni, sokat vagyok az unokáimmal, de igyekszem ezt a sok szépet megcsinálni.
Üdvözlettel: Ilona
A képek gyönyörűek, az elkészült munkákról csak rébuszokban tudok nyilatkozni. Köszönöm, hogy részese lehetek ennek a kreatív, használati és dísztárgyakat készítő folyamatnak.
Még egyszer köszönöm!
Fodor Katalin
A gondjaim nekem is hasonlóak, az ágytakaró fotózáshoz kell két ember, süssön a nap, ne fújjon szél, és szegények elzsibbadnak, mire végre el tudom kattintani.
Amiért írok, valaki blogján nagyon kedves gyerekszájakat olvastam, azt hittem itt olvastam, de nem találom. Nincs kedved leírni?